Hajnali utazás, napelem rendszer

Mint minden reggel, ma is a vonaton ittam meg a reggeli kávémat. Van időm elszürcsölgetni, hiszen fél óra kell amíg beérek a nem messze lévő nagyvárosba, ahol dolgozom. Már egész jól hozzá szoktam a reggeli utazgatáshoz. Na persze mint mindenki, a késős reggeleket én sem szeretem, hiszen ki szeret a vasútállomáson fagyoskodni? Azért manapság be kell hogy valljam, nem nagyon erőlteti meg magát a vasút hálózat. Hogy miért? Már voltak bőven késések, és utaztunk reggelente hideg vonatban is. Azért senkinek nem kívánom, hogy fél órát üljön hidegben.

Hogy ezt hogyan is küszöböltem ki? Na innen jött az ötlet, hogy a reggeli kávémat egy jó kis termoszos pohárba teszem, jó forróra melegítem, és a vonaton iszom meg. Így ha nem is fűtenek, akkor is van egy kis meleg érzete az embernek. Te szoktál ilyen pohárban vinni magaddal inni?

Persze nem feltétlenül muszáj kávét, lehet akár egy jó teát is. Ki mit szeret. Én addig sokra nem vagyok képes, míg ezt a bögre kávét magamba nem öntöm, aztán később akár jöhet a tea is.

Na de ott is hagytam abba, hogy a vonaton ülök. Már majdnem egy éve, hogy ingázok reggel, és este hazafelé. Hogy miért döntöttem így? Mint mindenkinél nálam is nagy döntő volt az, hogy mennyit is keresek? Miután nincs még gyerekünk, úgy döntöttem, hogy megtehetem hogy ingázzak, és persze benne van a késés is, ha úgy alakul, hiszen nem kell sehova sem odaérnem időre hazafelé.  Az előző munkahelyem helyben volt, de a keresetem nem volt ennyi mint most, és az utazási költségeket visszatérítik.

Lehet hogy sokan nem ezt választották volna, mert azért a reggeli vonatozás, és munka után vissza nem egy felhőtlen álom éppen, de azért van az a pénz amiért képes az ember vonatozni. Te bevállaltad volna?

Mennyi érdekes ember van a vonaton, nem is gondoltam volna. Vannak olyan típusúak, mint én, akik elüldögélnek magukban, és ébredeznek. Aztán vannak a társaságok, akik minden nap együtt utaznak, na ők igazán hangosak tudnak lenni. Valamelyik reggel a napelem rendszer volt a téma náluk. Persze mindenki aki abban a vagonban ült aznap reggel, és 10 méteres körön belül volt, azt hallgatta, hogy miért is jó, vagy hogy jó e egyáltalán…

Aztán vannak a zenehallgatók, vagy éppen könyvet, vagy újságot olvasók társasága is. A minap még én is beszélgettem az egyik lánnyal, mert annyian voltunk, hogy majdnem minden hely foglalt volt. Azért csak nem ülünk egymással szemben fél óráig csendben. Persze ilyenek is vannak… Hogy meddig vonatozom? Nem tudom, egyenlőre nem jelent különösebb nehézséget, és szeretem is a munkámat.