„Jó pap is, holtig tanul”

Mondja ezt a népi közmondás, és mennyire igaz. Főleg a mai világban, mikor nem elég, hogy a válság rá nyomta a bélyegét szinte minden iparágra, minden területre ami a munkaerőpiacot érint. Munkahelyek szűnnek meg, és egyre nehezebb az elhelyezkedés. Márpedig munkahelyekre szükségünk van, hiszen alap feltétele az életünknek. Keveseknek adatik meg az a lehetőség, hogy a munkája olyan területen legyen érvényesítve, amit szeret, és ami a legjobban leköti az érdeklődését. Sokszor inkább csak, kényszerből vagyunk azon a munkahelyen, vagy abban a beosztásban amit végzünk. Ez sosem jó megoldás semmilyen oldalról nézve sem. A munkavállaló szemszögéből ez a kényszer, akármennyire is elfogadja a helyzetét, mindenképp hátrányos sok szempontból. Egyrészt ebben az esetben nem tudja a maximumot teljesíteni, és ez a munkaadó felé is láthatóvá válik, és vonzza a konfliktusokat. Másrészt a munkavállalóban egy idő után egy igen erős frusztrációt okoz, ami az önbecsülését rombolja. Az önbecsülés hiányában nagy veszélyek vannak. Amennyiben sem másoktól, sem pedig saját magunktól nem kapjuk meg azokat a visszajelzéseket, hogy hasznos részei vagyunk a gépezetnek, rövid időn belül egyre romló teljesítményt fogunk produkálni. Ezzel bele keveredünk egy olyan örvénybe, amiből nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk kikeveredni. Ez sok esetben szinte visszafordíthatatlan eredményt hoz. Amennyiben szerencsénk van, külső segítséggel, és barátaink odafigyelésével vissza tudunk zökkenni egy elfogatható útra, de mélyen a sérülések megmaradnak, és innentől sokkal könnyebben visszaeshetünk ebbe az állapotba. Csak akkor keveredhetünk ki igazán, ha saját erőből tudjuk ezt megoldani. Akkor nyerhetjük vissza az önbecsülésünket.

Van lehetőség a talpra álláshoz.

Egy nagy előnye van, a mai túlpörgött világnak, az mellett, hogy nehéz az iramot tartani vele. Mégpedig az, hogy a piaci igények egyre speciálisabb, és egyre újabb igényeket követelnek. Ez azért jó ebben az esetben, mert a számunkra is tartogat olyan lehetőségeket, amik megoldást jelentenek erre a problémánkra. Én is ebben a cipőben jártam, és kezdtem elveszteni az önbizalmam, sőt egy kicsit talán össze is roppantam. Az internetnek köszönhetően viszont el kezdtem, ismerkedni ezzel az új világgal amit eddig észre sem vettem, hogy ennyire megváltozott. Nem vettem észre, mert bele voltam temetkezve a saját problémáimba, és a sebeimet nyalogatva kicsit vak voltam a külvilág felé. Történt azonban, hogy mivel szabadidőm sok volt, a világhálón böngészve, megismerkedtem olyan szakmákkal amiket eddig nem is tudtam hogy léteznek. Voltak olyanok is, amik a régi idők újratervezett szakmái. De voltak olyanok amik hazánkban idegenek még, de látszik hogy van jövőjük. Így találtam meg én is azt az utat amiben gondolkodhattam a továbbiakban. Bár igaz, hogy ez szöges ellentéte annak amit eddig tettem, de nyilvánvalóvá vállt számomra az, hogy eddig jártam a kényszer útját, és nem vettem észre hogy ez nem az én világom. Éreztem, hogy nem szabad attól félnem, hogy váltanom kell. Éreztem, hogy ez kell nekem, ez érdekel, és tudtam, hogy akarom. Tudtam azt is, hogy ez nagyon kemény tanulást fog eredményezni de nem rettentett el az elhatározásomban, még akkor sem, ha tisztában voltam azzal hogy semmi alapismeretem nincs is ezen a területen. Egyszerűen azt tudtam, hogy ezt szeretném csinálni!

Átképzés.

coffee-164058_1280Így találtam rá, egy különleges szakmára. Barista képzés indult Budapesten, amire azonnal jelentkeztem. Nagyon kemény tanulást, és elszántságot követelt ez az időszak, de meg lett az eredménye. Jelen pillanatban, egy gyönyörű környezetben dolgozom, elismerik a tudásom, és folyamatosan érkeznek a pozitív visszaigazolások, arról, hogy jó az a mit csinálok. Ez az önbecsülésem visszaszerzésében nagyon sokat nyomott a latba, és boldog vagyok hogy, ki tudtam keveredni ebből az örvényből. Ezeket a sorokat, azért osztom meg veletek, mert szeretném, ha segíthetnék a hozzám hasonló helyzetben lévőknek egy kicsit, hogy ők is megtalálják a saját útjukat, és ne veszítsék el az önbizalmukat.

„Jó pap is, holtig tanul” bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Filed under Uncategorized