Vonaton a téma: értékbecslés

A múlt hétvégén utaztam haza vonattal vidékre. Tudni kell, hogy nagyon hosszú az út hozzánk, mert Magyarország egyik felében dolgozok, és a szüleim pont a másik felében laknak. Körülbelül 6 óra háztól házig az út, amiből 5 óra a vonatút. Szeretek vasúttal utazni, hiszen plüsskárpitos, kényelmes ülésekben tölthetem el ezt a röpke 5 órát, ami azért valljuk be, nem hátrány. Nem lenne túl jó dolgom, ha nyáron, miközben tűz a Nap és 40 fok van, hozzáolvadnék a fekete műbőr üléshez. Gondolom, ezt senki nem kedveli különösebben. A lényeg, hogy ezúttal kicsit más volt a sztori, hiszen egy hölggyel ültem egy kabinban, aki történetesen ingatlan értékbecsléssel foglalkozik. Mindezidáig azt hittem az értékbecslésről és az értékbecslőkről, hogy unalmas szakma és unalmas emberek foglalkoznak vele, sose csigázott fel úgy igazán a téma.

DE! 5 óra beszélgetés után rájöttem, hogy nagyon is izgalmas szakma ez. A hölgy nagyon sok sztorit mesélt nekem, amikből világossá vált a számomra, hogy sokrétű szakma ez. Ő többnyire ingatlanokat szokat felbecsülni, illetve különböző telkeket. Több olyan történetet is mesélt nekem, amikből kiderült, hogy utazni is van lehetősége, mivel magyarországi szinten foglalkozik ezzel és mivel profi a szakmájában, Budapestről Szegedre is hívják őt. Van persze kiszállási díja és az útiköltséget is állnia kell a lehetséges ügyfélnek. Mivel ennyire jó a szakmájában, ezért elmesélte, hogy legtöbbször kacsalábon forgó palotákhoz hívják. Vasúttal szokott utazni, mert ott tud olvasni a napelemekről.

Mivel örököltem egy telket, megkérdeztem a kedves hölgyet, megtenné-e, hogy értékbecslés miatt kiszáll oda is. készségesen igent mondott, majd beírt a naptárába. Pár éve nálam van már ez a telek, ami igazából teljesen üres és semmi tervem sincs vele. Mindenképpen eladásra szánnám, hisz a pénzre nagyobb szükségem van, mint a telekre. Első sorban egy új autóra lenne szükségem, mivel a mostani többet van a szerelőnél, mint nálam. Mivel pénzemhez jutok, ami teszem hozzá, nem is kevés, szeretnék szalonautót vásárolni, lehetőleg olyat, ahol hosszú évekig garanciális marad a kocsi. Mivel olasz autó rajongó vagyok, ezért az új Alfa Romeo Giulia-ra gondoltam, természetesen abból is az 510 lóerős, V6-os változatra. Mindennel úgy voltam, hogy ha már lúd, legyen kövér. Habár a magyar autópályán annyira nem tudom kihasználni ezt a sok lovat, attól még iszonyatosan élvezném ezt a brutális, nyers erőt!

Nagy mázlim volt, hogy találkoztam Arankával a vasút jóvoltából és végre újra napirenden van a telkem illetve az értékbecslés is. Mondta, hogy utána az eladásban is tud segíteni majd, kedvező jutalékkal, ez már úgy gondolom, csak hab volt a tortán!